Annyi mindent mondtam volna
Annyi mindent mondtam volna Pár dolgot annyira elmondtam volna Szívem nem hagyta, hogy megszólaljak Csak zakatolt s csendben majdnem megfojtott Akkor ott testem nem volt más, csupán egy szobor Kérdések áradata öntötte volna el a kis helyiséget Hol nem is olyan régen a szép emlékek gyűltek Olyan, mintha tegnap történt volna S őrizték azóta a mindent látó falak Pedig majdnem egy év szállt tova Talán, már a te szíved se úgy dobban Szemed látva fáj, hogy rám nézve eltűnt a csillogás De mégis még keresem azt a szeretetteljes pillantást Tudom, akár egy gyermek elrejtettem mindent S talán észre se vetted, hogy megijesztett a jelen 2024. április 24.